Közgazdaságtani megközelítés:

A magánynak közgazdasági szempontból van egy pozitív és egy negatív vetülete. Pozitív vetülete az, hogy a költségek kisebbek, mint ha az embernek vannak gyerekei, felesége. Negatív vetület viszont, hogy a kiegészítők, melyeket a magány ellen használnak fel pl.: társkeresés, ital, szerencsejáték, pornókazetták, jelentős költségeket emészthetnek fel.

Jogi megközelítés:

A magyar büntetőjogban szintén nagy szerepe van a magánynak. A bűnelkövetők jelentős százaléka magányos, ezt mutatják az életrajzi adatok. Minderre nincs pontos magyarázat, csak feltételezések vannak.

A magányos embernek több a mozgása, nem kötődik máshoz, a magányos embernek több az ideje gondolkodni, melynek során kitervelhet olyan bonyolult bűncselekményeket mint pl.: a bankrablás.

Sokszor pont a magány megszüntetése miatt követnek el nagyobb jellegű bűncselekményeket, mivel úgy gondolják, a jelentős anyagi haszonszerzés után könnyebben találnak társat.

A magányos ember könnyen válik szenvedélybeteggé pl.: cigaretta, alkohol, kábítószerek. Innen pedig egyenes út vezet a bűnözés felé.

Filozófiai megközelítés:

Úgy gondolom, minden ember magányos egy kicsit. Ugyanakkor minden embernek szüksége is van időnként egy kis magányra. A magány és az egyedüllét szorosan összefüggő fogalmak, de nem jelentik ugyanazt. Az ember ideig-óráig lehet egyedül, és nem feltétlenül érzi magát magányosnak. Viszont akinek magánya van ezrek is körbevehetik, a magány érzése nem fog megszűnni.

Miért?

Mert a magány, mint a többi fontos érzés is, a szívből táplálkozik. Az ember akkor magányos, ha a szívében érzi a magányt.

Elmulasztásáról tehetünk, de ez sok egyénnek soha nem sikerül. A magány különös érzés.

Én is tudom.

Dr.Bodnár Robin

2007. március 3.